Ifjúkorom kávéháza,
Híres-neves Edizon,
Bebotlottam, elmélázva,
Csarnokába, be bizony.
Attól féltem, rosszul járok
S Búbánatra fakadok.
Várnak ott rám roppant árak
S annál törpébb adagok.
De nem így lett. Nincs ott semmi.
Törmelék és romfalak.
Nincs mit inni, nincs mit enni,
Se egy korty, se egy falat.
Öreg tulaj, Weingruber úr,
Agg főpincér, Pista bá,
Elvonultak hangtalanul
Kerepesi hant alá.
Erre, persze, negatíve
Reagál kissé a szív,
De míg él az ember, szíve
Maradjon csak pozitív:
Nincs ebben a kávéházban
Reggeli és uzsona,
Nem lobog eszpresszó-lázban,
Nem gyalázza uzsora.
Van hát egy kávéház Pesten
S jártam büszke arccal ott:
Kávéház, mely jóra képes,
Kávéház, mely tisztességes,
Tisztességes, mert halott.
(Gábor Andor)
galimre 2012.02.12. 14:43
Viszontlátás
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://mitszolszhozzakerlekalassan.blog.hu/api/trackback/id/tr94096803
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
